Vissza az AKTUÁLIShoz         

 

ISKOLÁNK HIVATALOS NEVE: 

Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú  Művészeti Iskola Bezerédj Amália Tagintézménye

 

 

Kedves Látogató, köszöntöm iskolánk honlapján!

Iskolánk, amely ma 8 osztálynak ad otthont 1960-ban épült, ekkor vette fel a Bezerédj Amália Általános Iskola nevet.

Honlapunkon az iskolánkban folyó életbe nyújtunk betekintést. Elmeséljük közösségünk életének fontos eseményeit, elújságoljuk sikereinket, felvázoljuk terveinket, közzétesszük felhívásainkat.

 

 

Itt teszünk eleget kötelezettségünknek is, az iskola honlapján megjelenítjük helyi tantervünket. A helyi tanterv felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől az első és ötödik évfolyamtól kerül bevezetésre.

A 2008 évtől érvényben lévő és felmenő rendszerben kifutó helyi tantervünk az alábbiakban olvasható: Helyi tanterv 2004.

 

HELYI TANTERV

Érvényes: 2013. szeptember 1-től, bevezetésre került az 1. és az 5. évfolyamon, a 2014/2015. tanévben a 2. és 6. évfolyamon, a 2015/2016. tanévben a 3. és 7. évfolyamon.

 

 Nemzetiségi nevelés-oktatás az 1-8. évfolyamon:

    Nemzetiségi német     

    Népismeret


Alsó tagozat  - 1-4. évfolyam:

    Magyar nyelv és irodalom         

    Matematika 

    Környezetismeret

    Rajz

    Technika

    Ének-zene

    Testnevelés

    Erkölcstan

    Informatika


Felső tagozat - 5-8. évfolyam:

    Magyar nyelv és irodalom

    Dráma és tánc

    Erkölcstan

    Matematika

    Természetismeret 

    Fizika

    Kémia

    Biológia

    Földrajz

    Technika

    Informatika

    Rajz

    Ének-zene

    Testnevelés

    Angol

    Osztályfőnöki

 

 A BONYHÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

 


 

 

 

 

 

 


Kedves Látogató! További kellemes időtöltést kívánok oldalainkon!

 

50 éves volt a kakasdi Általános Iskola

 

 

Sebestyénné Taksonyi Mária
igazgató
 

 

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE
 
Az első kakasdi iskola 1720-ban épült. A tanítója Willmang Kristóf volt, aki egyben a falu jegyzője is volt. A szomszédos Belac iskolája 1724-ben épült, s itt az első tanító Sauli János volt. Mindkét iskolát a hitközség tartotta fenn.

Az kakasdi iskola épületében mintegy 2-300 gyerek számára volt hely. Először egy tanítója volt az iskolának és időnként egy segédtanító állt rendelkezésre. A belaci iskola egy helyiségből állt. Kb. 60 fő volt a tanulók létszáma, egy tanító tanította valamennyiőjüket egészen 1935-ig. Belac Kakasdhoz való csatolásával az iskola további működtetése is Kakasdhoz tartozott. >

A tanítók utánképzése maguk a tanítók által történt. Kiszemeltek egy-egy jó tanulót, aki hivatásának érezte a tanítóságot és kedve is volt hozzá. Általában a tanítói családokból választottak, s így aztán tanítói dinasztiák alakultak ki. 1878-ban az iskolaszék határozata alapján már két tanító taníthatott a kakasdi iskolában. Így az elkövetkezendő 22 évben, 1878-tól 1900-ig összesen 13 tanító működött másodállásban, mert nem találtak állandó tanítót.
1900-ben Székely Hedvig lett az új magyar tanító, aki 31 éven át tanított Kakasdon. 1906-ban az iskolaszék határozata alapján egy harmadik tanítói állást is létesítettek.

1850-ben egy új, két tantermes iskolát építettek a Kakasd községnek, a nagy iskolát, amely a templommal szemben épült. Ez az épület ma már nem létezik, a telek helyén családi ház áll. Fenntartása továbbra is az egyházközség feladata volt. Egy 1896-os vizitáció megállapította, hogy ezt a feladatot nagyon lelkiismeretesen végzi az egyházközség. Jó állapotban van az iskola, és a követelményeknek megfelel.
Később a mai posta közelében még egy iskolát létesítettek, az ún. alsó iskolát. Többek elmondása szerint az új iskola régen óvoda volt, majd 1907-ben iskolává alakították át. 1955-ben pedig egy nagytermet építettek hozzá.

1897-ben az iskolaszék egy mezőgazdasági továbbképző, ún. vasárnapi iskolát létesített. Itt az oktatás minden vasárnap délelőtt 9-óráig tartott. Minden résztvevőnek 3 évig kellett tanulnia, hogy az iskolai bizonyítványt megkaphassa. Ez a továbbképző iskola 1942-ig működött, amikor bevezették a 7. osztályt.

Kakasd iskolájának vezetői kántortanítók voltak, akik a templomi teendők elvégzése mellett az iskolaigazgatói tisztet is ellátták. Az egyházközösség és az iskolaszék vezetői nagy súlyt fektettek arra, hogy jó hanggal és orgonajátéktudással rendelkező egyén foglalja el ezt az állást. A jelentkezőket mindig az iskolaszék véleményezte, a kiválasztás pedig szavazás alapján történt.

Idővel a templom melletti iskola megszűnt. 1960-ban megépült a Rózsadombon a ma is használatos épület. Az iskola ekkor vette fel Bezerédj Amália
nevét, aki a reformkor kiemelkedő nőalakjaként 1828-ban Belacon óvodát alapított. Bezerédj Amália tevékenységével jelentősen hozzájárult az intézményes kisgyermeknevelés és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emeléséhez.
 

Az új iskolaépületen kívül az "alsó iskola"-ban még mindig folytak a tanulmányok. A 1990-es években a diákok az első három osztályt az "alsó iskolában", az ezt követő 5 osztályt már a "felső", azaz a mai iskolában végezték el.
A '90-es évek végén az alsó iskolát megszüntették, majd később értékesítették az ingatlant. Ekkor az alsó osztályok is felkerültek rózsadombi iskolába.
 
Forrás:  www.kakasd.hu
 
 
 
 
 
   Bezeréd Amália portréja             Flóri könyve
              Bezerédj Amália portréja                                                             Flóri könyve
   
 
Bezerédj Amália
(1804 – 1837)

A meseirodalom nagyasszonya Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas megyei Szentivánfán. Édesapja Bezerédj György, híres jogász, országgyűlési követ, később az ország alnádora, Édesanyja Szegedy Antónia volt. A családban szerették és becsülték a tudományt, a költészetet. Amália megtanulta a német, francia és angol nyelveket. A kor nevelési szokása szerint zongora leckéken csiszolódott.
1821-ben, 17 évesen férjhez ment Bezerédj István reformpolitikushoz, a liberális ellenzék egyik vezéralakjához. Az ifjú pár Tolna megyébe, Hídjára költözött, kevésbé fényűző, inkább meleg családi fészkükbe. Férje politikai karrierjét és elgondolásait támogatta. Kezdetben elkísérte őt pozsonyi utjaira is, de időnként kiújuló tüdőbaja - amelyet az orvosok nem ismertek fel - miatt otthon maradt kislányával. Férje mindent elkövetett, hogy az otthonához láncolt fiatalasszonyt tájékoztassa az eseményekről, sűrűn írt levelet, könyveket küldött neki.
Brunszvik Teréz óvoda alapító törekvésein fellelkesülve Amália, három lány testvéreivel Hídján népiskolát hozott létre. Ez az óvoda a második volt az egész országban. Ebbe az óvodába járt kislánya is, együtt játszva a jobbágy – gyerekekkel. A Bezerédj lányok kezdeményezésére jött létre Szekszárdon az első intézet is, ahol óvónőket, tanítókat képeztek.
Felmerült egy képes – verses, dalokat, erkölcsi célzatú történeteket tartalmazó oktatókönyv létrehozásának gondolata. Amália számára ez kézenfekvő feladatnak tűnt, hiszen kislányának, Flórinak már összeállított egy rögtönzött mesékből, történtekből álló kötetet.
Az 1836-ban Pesten kiadott Flóri könyve közvetlen hangú, erkölcsi irányzatú, saját illusztrációival díszített műve az első magyar kottás verses óvodai könyv, a 19. sz. legnépszerűbb ifjúsági könyve volt. A gyorsan szaporodó óvodák nélkülözhetetlen segédkönyvévé vált, 16 kiadásra került sor. Egy évszázadon keresztül, Pósa Lajos fellépéséig minden óvodás ebből a könyvből ismerte meg a mesék világát. Egész sorozat versikét, dalt írt. Humorosan, kedvesen írta le az állatokat, madarakat, virágokat. Messzi országok érdekes életéről mesélt, sőt a csillagos ég csodáiról sem feledkezett meg.
Amália népszerűsítette az óvodákat, az elsők között szorgalmazta az országos hálózat kiépítését. 1836-ban férje Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet. Sajnos az aktív munkában már nem tudott részt vállalni, hiszen egészségi állapota megromlott és 33 évesen meghalt.
Férje 1840-ben kiadta felesége Földesi estvék című ifjúsági olvasókönyvét, valamint a Novellen und Erzählungen című német nyelven írt novellás kötetét. A Flóri könyve azonban, jóval halála után is, egészen a századfordulóig népszerű maradt.
Bezerédj Amália szépirodalmi művei nem sorolhatók a magyar irodalom nagy értékei közé, de minden sora, amit leírt, a szebb, boldogabb, műveltebb emberiség nevelésére törekedett.
Fiatalon elhunyt, mégis e rövid idő alatt maradandót alkotott.
 
Forrás:  www.jozsajudit.hu
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   

 

 
Web Analytics